Könnyen ment el, mint a szél.
Szét se nézett az utcán,
Nem érdekelte az élet.

Könnyen ment el, mint a szél.
Tisztesség ragyogott az arcán,
Amely tört fehéren izzott,
A végig simított lepedő ráncain.

Könnyen ment el, mint szél.
Ördögűző éjszaka fénye,
Csillant megtört szemében.
Kaján vigyor lepte meg.

Könnyen ment el, mint a szél.
Hattyúk szálltak fölötte.
Szemében nedv csillogott.
Azt hiszem boldog volt.

Könnyen ment el, mint a szél.
Léptei nyomán nem nőttek virágok.
A füvön nyomot nem hagyott,
Mégis azt mondom:
Könnyen ment el, mint a szél.

Budapest, 2004.05.11