Nem tudtam, hogy méltóság az élet.
Nem tudtam, hogy édes a könny.
Kinyitom a lelkem.
Bocsáss meg, Uram!
Lépeget az élet,
kicsit biceg.
Fáj még a törés.
Hálátlan vagyok.
Csak akkor érzem, amikor fáj.
Bocsáss meg, Uram!
A könny, a fény, az íz összeért.
Naggyá tehetsz, Te, Isten.
E M B E R –
Te adtad ezt a szót.
E parányi lénybe belehelyezted az élet
minden rezdülését.
Vöröses hajnal,
kékes fény.
Egy angyal megsimogatta az arcomat.
Vörösen izzik a szemem.
Bocsáss meg, Uram!
A gesztenye télen is virágzik.
Ma egy szív hullott alá.
Érted is adta a vérét.
Cseréptető.
Hársfaillat.
Gyöngyök gurulnak.
Kegyelmet kapsz – mondja az Isten.
Bocsáss meg, Uram, de én csak
ember vagyok.