Borzongok a félhomályban,
Lépek a fény felé.
Tudom hazám ott van.
Emberi tudatom édes
gyönyöre az átszűrődő fény.
Szeretem önmagam.
Szerelmes vagyok abba a lénybe,
aki vagyok.
Lépdelek a teljesség felé.
Minden borzongó, fényes
pillanat közelebb visz a
beteljesedéshez.
Hála feszíti a mellem.
Konok, kőkemény repedezett
szív lüktető vére az enyém.