A Torony

Minden, amit eddig megszereztél tudás, vagyon, tehetség, szépség mind egy pillanat alatt összeomlik. Elérkezett egy olyan állapotba, amikor mindennel el kell számolnod, és te nem tudsz elszámolni vele. Ott állsz pőrén a torony ablakában és mozog alattad a föld. Nem tudod, hogy mitévő legyél. Annyit tudsz csupán, hogy nincs menekvés. Mindenképpen elpusztulsz. Az ugrást választod az ismeretlenbe. Kiugrassz a toronyból végső elkeseredésedben.

A zuhanás meghozza a maga jutalmát. Hűvös megnyugvás vesz rajtad erőt, hogy végre vége van mindennek. Amikor leérsz meghalsz. A mélységes elkeseredés úrrá lesz rajtad és a zuhanás kellős közepén ordítani fogod, hogy te még élni szeretnél, hogy még meg kell tenned ezt, meg kell tenned azt, de már késő. Amit eddig nem tettél meg azt nem is teszed meg a jövőben sem, mivel nincs jövő. Ami eddig szolgált ellenségeddé vált az úton, és te nem tudod mitévő legyél. Nem tudod ki a te Istened, nem tudod ki vagy valójában. És ekkor megkérdezi tőled egy hang: Mond meg nekem, hogy ki vagy te?

Te csak annyit tudsz válaszolni: Én az vagyok, aki megfigyel.

A kérdező megszűnik benned. A válaszadó is megszűnik benned. Minden megszűnik. Kimentél a szikla szélére, nincs aki fogja a kezed, nincs aki meglökjön. Ha leugrasz az is mindegy, ha a szikla szélén maradsz az is mindegy.

Nincs válasz a kérdéseidre, nincs segítség körülötted. Most elfelejtheted azt a személyt aki vagy. Kiugorhatsz önmagadból. A tojáshéj már felrepedt, most már szabadon szívhatod a levegőt. Az első héja lehet, hogy rád talál, és befejezted alig elkezdett életed, de lehetséges, hogy te leszel a túlélő, aki egyedül marad a világban. Milyen különös csoda, megmenekültél? Ki vagy te ? Válasz nem érkezik. Nincs értelme a szónak. Elégtél, meghaltál. Újjászületésed a küzdelem vége.


Javaslat: ha ez a kártya kerül a kezedbe, akkor elérkeztél arra a pontra, hogy mindent elengedj. Ha hezitálsz, amit nem engedtél el az a nyakadra tekeredik és megfojt. Így hát ne tétovázz! Engedd el az utolsó gyökeret is!


Semmi nem a miénk

Semmi nem a miénk,
És mégis a minden
Köszönt ránk, ha
Hagyjuk