Konokul hidegül az élet

Forrás verseskötet

Kíntól szabadít a vágy.
Sugárzó naparccal szaladok elé.
Vizet markolok.
Az álom dimenziója vált.
Fáj a sejt.
Újszülött ordítása ébreszt.
Sír a levegő.
Enni kér.
Erőm arany szálai fonják létem.
Holnap már más vagyok.
Kitüremkedik, betör.
Próbakövén kocka pörög.
Megáll a sarkán.
Esélye a lét peremén billeg.

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now